Nyár lévén - nagyon meleg nyár lévén - nem nagyon sikerül megúszni a szétolvadós esküvőket. Ez sem volt az. Az esküvő előtt már egyszer sikerült megfőni Melindával, másnap pedig Adriennékkel éltem át ugyan ezt az érzést.
A fotózás ismét a várban történt. És itt volt eddig életem legjobb koszorús lánya, Szinti. Amit el kellett játszani, azt eljátszotta - nagyon jól, voltak jó ötletei. Mondtam is a szüleinek, hogy lízingelni fogom a következő hétvégére. :)
Szóval fotózás: a várban magában eddig még esküvőt nem fényképeztem, most ki lett próbálva ez is. A gond csak az volt, hogy már késéssel indultunk neki - mint általában...
A polgári és az egyházi szertartás tartogatott meglepetéseket a számomra - ahány ház (város) -, annyi szokás.
A lakodalom során ért egy kis meglepetés. Az egyik pincérlánnyal beszélgettem, amikor kérdezte, hogy honnan jöttem, ilyesmi. Odaadtam neki a névjegykártyámat, erre azt mondta, hogy ő már követi az oldalam... :) Vannak még meglepetések.
Laci, a vőlegény a cigándi csapaotban focizik, így az esküvő egy kicsit a labda körül is forgot... :)
A díszítést Melindáék készítették :)
Szimbólumok...
Repül a csokor és...
... aki elkapta, az Szinti... :)
Nád a házam teteje...
Testvérek :)
Elrabolták a menyasszonyt...
...de nagyon :)
Néhány ügyességi játék a menyasszony cipőiért - mezítláb ugye nem lehet táncolni.
A torta is foci körül forgott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése